„…A Vatikán Shaitannak bélyegezte az Illuminátusok testvériségét.

- Shaitannak?

- Iszlám kifejezés. Ellenfelet jelent…Isten ellenfelét. Az egyház azért választott rá iszlám elnevezést, mert azt tisztátalan nyelvnek tekinti. -  Langdon habozott. – A Shaitanból származik a Sátán szavunk.

         Kohler arcán kínos kifejezés jelent meg.

Langdon hangja elsötétült. – Mr. Kohler, én nem tudom, hogy került a bélyeg ennek az embernek a mellkasára…sem azt, hogy miért…de ön itt a világ legrégibb és leghatalmasabb Sátánista kultuszának ősi szimbólumát látja…

-         Sátánista? – Kohler megtörölte a száját és kényelmetlenül fészkelődött. – Ez egy sátánista kultusz szimbóluma?

Langdon róni kezdt a jéghideg szobát, hogy meg ne fagyjon. – Az illuminátusok sátánisták. De nem a szó mai értelmében.

         Langdon gyorsan elmagyarázta, hogy legtöbb ember úgy képzeli el a sátánista szektákat, mint az ördögöt imádó gonoszok gyülekezeteit, pedig a sátánisták a történelem során művelt emberek voltak, akik szemben álltak az egyházzal. Shaitan. A sátánista fekete mágia állatáldozatairól és az ötágú csillagos szertartásokról szóló híresztelések csak hazugságok, amelyeket az egyház terjesztett az ellenfelei ellen indított kampány részeként. Az idők során az egyház ellenségei, követni akarván az Illuminátusok példáját, lassan elhitték a hazugságokat és elkezdtek azok alapján működni. Így született meg a modernkori sátánizmus…”

[Ez az Illuminátusok szimbóluma (a legősibb sátánista szimbólum, amit a regényben beleégettek egy férfi testébe) A szimbólum szimmetrikus, ugyanis fejjel lefelé nézve is ugyanazt látjuk.]